Hogyan működnek a felületfűtési rendszerek?
A téli hónapokban a munkából vagy suliból hazaérve télen rátapadunk a radiátorra, hogy kicsit jobban érezzük magunkat. Nyáron pedig megnyomunk egy csodagombot, hogy alacsony levegőt juttassunk a lakás szerencsésebb pontjaiba egy légkondícionáló segítségével.
Figyelj!
A fenti mondat nem csak egy kósza álom, hanem a felületfűtés által megvalósítható, hadd megmutassuk meg, hogyan működik.
I. Csöveket építünk a padlóba, falba, vagy mennyezetbe. (Többnyire ezek kombinációjába.)
II. Megfelelő hőmérsékletű vizet keringtetünk bennük évszaktól függően bennük. Ehhez általában hőszivattyút használunk.
III. Jól érezzük magunkat.
Ha ennél kicsit részletesebben érdekel, nézd meg az alábbi videót!
A felületfűtési rendszerek sugárzással adják le a hőt, mint a nap.
Ellentétben a radiátorokkal, amelyek a levegőt melegítik és továbbítják a helyiség távolabbi részeire egyenlőtlenül, a sugárzással leadott hő a sugárzó felülettel(padló-, fal- és mennyezetfűtéssel) szemben lévő a felületek közötti hőátadással közvetlenül, a hő a hullámok elnyelődésének helyén, a felületen történik.
Ha a fenti bekezdés túl szakmainak hangzik, itt a lényeg:
A sugárzó felülettel szemben lévő tárgyakat, felületeket melegíti vagy hűti a rendszer. A mennyezet is fűti a padlót, a hálószobában az franciaágyat és a bent lévő embereket is.
Ha tetszett a videó, örülünk. De tényleg!
Kevés volt a 3 perc és olvasnál is róla? Lapozz bele katalógusunkba vagy böngéssz a honlapon!
Tudtad? Az alacsonyabb hőmérséklet, ami a felületfűtésre jellemző, néhány százalék fűtési költség megtakarítással is jár, így nem csak a komfortérzetet javítjuk hanem pénztárcánkat is kíméljük.
A legjobb példa erre a hegytetőn, télen napozó emberünk. Hiába van fagypont közelében a hőmérséklet, a nap által, sugárzásos hőleadás miatt kellemesen érzi magát. Legalábbis a kép alapján mi erre következtetünk.
Az alacsony hőmérséklettel működő felületfűtési rendszerek sugárzással adják le a hőt. A sugárzó hő elektromágneses hullámjelenség (jaj, ez kicsit furán hangozhat, de tényleg az), a hőterjedéshez nincs szükség közvetítő közegre, mint pl. a levegő. Előnye, hogy a felületek közötti hőátadás közvetlenül, a hő a hullámok elnyelődésének helyén, a felületen keletkezik.
A radiátoros megoldások magas előremenő vízhőfokkal működnek. A szoba egy pontján elhelyezett radiátorból árad a meleg levegő, emiatt a radiátorhoz közel nagyon meleg, attól távolabb pedig jó néhány fokkal hűvösebb hőmérséklet mérhető. Ennek köszönhetően a légáramlás által lebegteti a port.
A padlófűtés a radiátorhoz képest megnövelt fűtőfelületen, alacsonyabb hőmérséklettel, sugárzással adja a le a hőt, így még tovább csökken a por lebegtetésének mértéke.
A padlófűtést nem könnyű elrontani, ha szakszerűen építik be a rendszer különböző elemeit. Szerelés után nyomáspróbázzák a rendszert, ha probléma van, itt nagy valószínűséggel ki fog derülni, ami ekkor még könnyen javítható. Gyakori probléma a légtelenítés hiánya, de az is előfordul, hogy elmarad a beszabályozás, bár mindkettő könnyedén orvosolható.
Ezt azért írjuk nagy betűvel, mert elég fontos.
A padlófűtést meghibásodás esetén kis helyen bontva lehet javítani, ettől nem kell félni. Természetesen ez igaz a fal- és mennyezetfűtésre is, sőt. Szerencsére nem szükséges szétverni a teljes falat vagy mennyezetet, ha valami probléma adódik a fűtési-hűtési rendszerekkel.
"De itt a nyár, kint 36 °C, bent pedig fújja a klíma a nyakadba a 13 fokos levegőt, amitől vagy fázol vagy fájnak a tagjaid. Kinek jó ez?" - Kérdezte aggódó testvére, Tibor
A fenti problémát oldja meg a fűtési rendszerhez használható szabályozó rendszer.
A szabályozás ellenőrzi, milyen hőmérsékletű lehet maximum a rendszerben áramló víz, és olyat állít be, hogy még véletlenül se csapódjon le a pára, de a rendszer tovább működjön.